Vegablog.net

Nagyon kellett sietnem a fotózással, ugyanis mire felocsúdtam, életem párja már harmadszor fordult megpakolt tányérjával…pedig kicsit féltem, hogy megint óriásadagot főztem és napokig ezt esszük majd. Ehhez képest nagyon hamar elfogyott, ami számomra mindig nagy öröm, gondolom a macskák jártak rá… - nekem annyi jutott belőle, amennyit fényképezés ürügyén kiszedtem.

Eredetileg mind töltött kelkáposzta lett volna, azonban a képeken is jól látszik, hogy többféle alakú csomagok vannak (ráadásul két) edényben. Ennek az az egyszerű oka van, hogy olyan kelkáposztát vettem, aminek a levelei párosával egymás alá voltak nőve (vagy hogy mondjam), de a lényeg, hogy szétszakadtak, és alig pár olyat tudtam egyben leszedni, amik töltésre alkalmasak voltak. Ezért a belső, kisebb levelekbe - amelyek alakra úgyis kehelyszerűek - csak belekanalaztam a töltelékből, aztán egymást szépen megtámasztották. Mikor ezek is elfogytak, a maradék leveleket egy másik tál aljára tettem és rá a megmaradt tölteléket - ez az oka a változatosságnak, egyébként ízre mindhárom ugyanolyan volt.

Hozzávalók:

- 1 kg kelkáposzta

- 30 dkg sárgarépa-borsó-kukorica keverék (konzerv)

- 15 dkg gomba

- 25 dkg előfőzött rizs

- 2 kis fej lilahagyma

- 3 gerezd fokhagyma

- 1 nagy paradicsom

- 1 cs füstölt tofu

- 2 tojás

- 15 dkg trappista sajt

- tejfel

- olaj

A kelkáposzta külső leveleit leszedtem, torzsáját kivágtam, leveleire szedtem (már amennyire tudtam ugye). Elkészítettem a tölteléket: a zöldségkeverékről és a gombáról leöntöttem a levet, összekevertem a rizzsel, az apróra vágott lilahagymával és fokhagymával, a felkockázott paradicsommal és tofuval. Hozzáadtam két tojást és a finomra reszelt sajtot, megborsoztam (a sajt miatt külön sózni nem kell).
Megtöltöttem a kelkáposztaleveleket, majd minden csomag tetejére mázoltam egy kis tejfölt, öntöttem alá 3 evőkanál olajat és 2 dl vizet, alufóliával lefedtem és közepes lángon egy órát sütöttem. Köret nélkül ettük (lehet, hogy azért nem tartott sokáig?!), én egy kis extra tejföllel, de rizs vagy főtt krumpli is passzol hozzá.

Megint egy olyan étel, aminél nem vagyok tökéletesen elégedett a végeredménnyel; de a próbálkozással ez is vele jár. Egyszerűen nem tudok lemondani a paprikába töltötteken túl a magányosan úszkáló gombóckákról, de ezúttal naiv dolog volt azt hinni, hogy majd a szejtán összetartja. Az is igaz, hogy nem teljesen estek szét, na meg előnye is volt, mert így nem kellett külön besűrítenem a paradicsomlevet.

Másrészt tudom, hogy a töltött paprika nyári étel, de nem akartam addig várni vele; érdekes egybeesés, hogy Apukám barátnőjével - akivel pár naponta mindig megbeszéljük, hogy ki mit főz - egyszerre mondtuk, hogy “de megennénk”.

Hozzávalók:

- 5 db tv paprika (sokáig nem tudtam, mit jelent a tv rövidítés és “télvégi”-re tippeltem )

- 2 db 200 gr-os sűrített paradicsomkonzerv

- 1/2 l paradicsomlé

- só, bors, barna cukor

A töltelékhez:

- 1 csomag (200 g) szójagranulátum

- 15 dkg barna rizs

- 10 dkg árpa

- 1 fej vöröshagyma

- 4 gerezd fokhagyma

- 15 dkg szejtánpor

- pirospaprika, só, bors, őrölt kömény, őrölt babérlevél

Először is elkészítettem a tölteléket: a hagymát apró kockákra vágtam, a fokhagymát áttörtem és a szejtán kivételével mindent összekevertem. Ráöntöttem kb. 1/2 l meleg vizet, átkevertem és pár percig hagytam állni, hogy a szója megduzzadjon. Ezután elkezdtem hozzáadagolni a szejtánport, miközben folyamatosan kevertem. Még egy kis vizet öntöttem hozzá és addig adtam hozzá a szejtánport, amíg formázható állagú lett.

A paprikáknak kivágtam a csumáját és a nagyobb ereket és megtöltöttem őket a fenti keverékkel (amelyik hosszú és vékony volt, ott a fakanál nyelével is besegítettem). A megtöltött paprikákat a fazék aljára tettem, (figyelem, ezt ne csináljátok utánam ),  a maradék töltelékből gombócokat gyúrtam és ezt is beletettem. Ráöntöttem a paradicsomlevet, beletettem a sűrített paradicsomot és öntöttem hozzá még annyi vizet, hogy ellepje a gombócokat. Sóztam, borsoztam és közepes lángon, fedő alatt főzni kezdtem (ha nem hallgattatok rám és nektek is vannak benne gombócok, akkor gyakrabban meg kell keverni, nehogy leégjen az alja). Kb fél óra múlva megkóstoltam és tettem bele egy kis barnacukrot, mert nagyon savanyú volt. Összesen nagyjából egy-másfél órát lehet főzni, persze ez a paprikák és a gombócok nagyságától függ.

Még mindig az ünnepi ételek feldolgozásánál tartok, de szerencsére az elkészítésükhöz nem feltétlenül kell semmiféle különleges alkalom. Az alábbi tojásos szendvicsfeltét a hagyományos majonézes saláták és kaszinótojás helyett született: férjem ezeket nem szereti, ráadásul a zselatin erősen állati eredetű, az agar-agar pedig nekem sajnos nem jött be (és akkor enyhén fogalmaztam).

Tényleg, ha valaki szereti, annak szívesen felajánlom a majdnem teli üvegcsét - csak 1 kávéskanálnyit használtam belőle, amikor zöldségkocsonyát próbáltam készíteni. Lehet, hogy az algák a jövő tápanyagai, de én akkor áttérek inkább a fénnyel való táplálkozásra Nem hiszem, hogy nálunk elfogyna; az időnként kukoricadarát és tönkölygrízt megdézsmáló molylepkéknek pedig nem illik az étrendjébe (na meg a csavaros kupakkal sem tudnak mit kezdeni). Kidobni meg sajnálnám, mert nem volt olcsó (most legalább kiderül, olvassátok-e a bevezető szövegeket )

Szóval a tojáskrém…

Hozzávalók:

- 5 db főtt tojás

- 200 g veganéz (vagy majonéz)

- 2-3 evőkanál csípős mustár (pl: Colmans)

- opcionális: wasabi-krém

- 1 csomag újhagyma

- só, bors

A főtt tojásokat tojásvágóval mindhárom irányban (hosszában, kilencven fokkal elforgatva még egyszer hosszában, majd keresztbe) felszeleteljük. Az újhagymát a szép zöld szárával együtt vékonyra karikázzuk. Összekeverjük a többi hozzávalóval és a hűtőben állni hagyjuk legalább néhány órát. A miénk kellemesen csípősre sikerült.

(ott bújkálnak a kőrözöttes, sajtos és vega kolbászkrémes (recept később) szendvicsek között)

A másik egy régi, hagyományos étel, amit még mindig apukám tud a legjobban elkészíteni, bár ezúttal magamnak kellett.

Hagymás burgonyasaláta-hozzávalók:

- 60 dkg kifliburgonya (héjában megfőzve)

- 20 dkg lilahagyma

- só, bors, ecet, cukor

A megfőtt burgonyát és a lilahagymát felkarikázzuk, a hagymát picit besózzuk és állni hagyjuk. Ezután lecsepegtetjük, összekeverjük a burgonyával és vízből a fűszerek segítségével annyi levet készítünk, hogy ellepje őket. Az öntet arányaival bajban vagyok, ugyanis én a kóstolásos módszert favorizálom. Elméletileg úgy lenne, hogy ahány kanál ecet, annyi kanál cukor (ennyi mennyiséghez kb 2-3 kanál mindkettőből), de ez barna cukor esetében máris nem igaz (én sötétet használtam és kevesebb kellett belőle). Akkor jó, ha megtaláljuk azt az egyensúlyt, amikor se nem édes, se nem savanyú, hanem éppen jó (tudom, könnyű mondani )

(telefonnal, rossz fényviszonyok mellett készült, nyugtató hatású (zöld! ;)) képek…)

Nem vega barátnőm szerint “isteni”…bár semmi különöset nem tettem, csupán az általam régóta használt gulyásreceptben a húst szejtánra cseréltem.
Hozzávalók:

- 5 szelet szejtán kockára vágva

- 1 1/2 kiló burgonya (megpucolva, kockára vágva)

- 2 nagyobb szál sárgarépa

- 3 nagy fej vöröshagyma, apróra kockázva

- 1 szál fehérrépa

- 5 evőkanál olívaolaj

- 2 evőkanál pirospaprika

- 2 evőkanál zakuszka (vagy friss 1-1 paradicsom-paprika csíkokra vágva)

- só, bors, kömény

Az olajban megdinsztelem a kockára vágott hagymát, majd félrehúzom a tűzről. Beleteszem a pirospaprikát, majd a megtisztított, karikára vágott répákat, a zakuszkát és a szejtánt, és tovább pirítom (gyakran kevergessük, ha nagyon ég, egy pici vizet tehetünk alá). Körülbelül 10 perc múlva hozzáadhatjuk a burgonyát és öntsük fel annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Adjuk hozzá a sót, borsot és köményt ízlés szerint. Kis lángon főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul vagy akár egy kicsit tovább is. Tehetünk bele házi csipetkét is, bár így is elég laktató. Én erőspaprikával tálalom.

Eddig a fényképezőgépemben lapultak a további képek, ezért is volt kissé hiányérzetem ezzel a bejegyzésemmel kapcsolatban: szóval most lehull az alufólia! : )

Aki azt hitte a múltkor, hogy viccelek a vega májas hurkával, az bizony tévedett!

Nos, a mennyiséget picit elszámítottam, naná hogy nem kevés lett…hanem hat szál vastag hurka! Viszont a felét rögtön be is dobtam a fagyasztóba, a maradék hárommal pedig egy kis főtt krumpli és torma segítségével hamar elbántunk ; ) Én úgy vagyok vele, hogy inkább egyszer megcsinálom és aztán milyen jó lesz később előkapni a másik adagot, de aki nem ipari méretekben gondolkodik, az felezze meg a hozzávalókat - affene, pont páratlan : ) - , persze a mennyiségre értettem.

Hozzávalók:

A hurkához:

- 15 dkg rizs (10 percre előfőzve)

- 15 dkg árpa (ez is, lehet együtt)

- 1/2 csomag füstölt tofu (nagyon apró kockákra vágva)

- 2 doboz Pate Vegetal növényi májkrém (erről majd írok még külön)

- 10 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtánpor

- 1 nagyobb fej vöröshagyma (apróra kockázva)

- 4 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 2 tk só

- 2 tk őrölt bors

- 2 tk pirospaprika

- 1/2 dl olaj

- rengeteg morzsolt majoranna (de tényleg, szerintem úgy 5 evőkanálnyi)

A sütéshez:

- 1/2 üveg vegetáriánus “sült zsír” (Vegabond)

- 2 nagy fej hagyma

- 1 fej fokhagyma

A fentieket jó alaposan összekeverjük, majd annyi forralt vizet adagolunk hozzá (2-3 dl), hogy fasírtszerű masszát kapjunk. Osszuk hat felé és egy-egy alufólia darabon formázzuk hurkaszerűvé. Szorosan tekerjük fel, két végén csavarjuk meg (ez a technika is Katától van), én ezután még kicsit ívbe is görbítettem őket.

Tegyük a becsomagolt hurkákat egy serpenyőbe és öntsünk alájuk vizet (nagyjából a derekukig érjen). Kis lángon főzzük 10 percig mindkét oldalukat. Vegyük ki őket a vízből és hagyjuk kihűlni (amikor már nem égeti össze a kezünket), vetkőztessük le őket az alufóliából, majd költöztessük át hurkáinkat egy tepsibe, karikázzuk mellé a hagymát és a fokhagyma-gerezdeket, tegyük hozzá a vegetáriánus sült zsírt és 2 dl vizet. Közepesen nagy lángon süssük 20 percig, félidőben megforgatva és néha a szaftjával meglocsolgatva.

Gyönyörű gombát árultak a piacon, vettem is belőle gyorsan fél kilót. Zöldségem még volt otthon és egy kevés előző napról maradt főtt durumtésztám is, úgyhogy egy levesbe kombináltam mindezt össze.

Hozzávalók:

- 1/2 kiló gomba

- 1 nagyobb sárgarépa

- 1 fehérrépa

- 1 kis fej vöröshagyma

- 2 evőkanál olaj

- só, bors, pirospaprika, petrezselyemzöld

- 1 kis pohár tejfel

(főtt tészta)

A gombát és a répákat megpucoljuk, a gombát félbe és félcentis csíkokra vágjuk, a répákat felkarikázzuk. Az olajon elkezdjük őket pirítani, amikor a gomba már elfőtte a levét, megszórjuk egy kis pirospaprikával és vízzel felöntjük. Sózzuk-borsozzuk és nagyjából 20 percig főzzük (én nem szeretem szétfőzni, hanem ha egy kicsit még szinte ropognak a zöldségek). Hozzáadjuk a főtt tésztát és megszórjuk petrezselyemlevéllel. Félrehúzzuk a lángról és a tejfölt is belekeverjük (hogy ne kapja össze a forró leves, egy külön tálba szoktam kiönteni a tejfelt és először egy kis adag levessel kikeverem, majd egyre többet adok hozzá, és amikor már langyos, akkor szoktam visszaönteni az egészet a leveshez).

Mivel az éjszakák már meglehetősen hidegek, gondoltam itt az ideje valami “emberesebb” ételt készíteni. A töltött káposzta leginkább a karácsonyi időszakkal kapcsolódott eddig össze, de idén ez másképp lesz. Elég időigényes elkészíteni, viszont ha egyszer rászánjuk magunkat, akkor később jó dolgunk lesz: mivel ebből az ételből nem lehet kis mennyiséget csinálni, pár nap után mindig jut egy-két adag a fagyasztóba is, csak hogy előre lefedjem az évvégi munkahelyi hajsza időszakának egy részét is, amikor feltehetően megint nem lesz túl sok időm főzőcskézni.

Én szeretem a savanyú káposztát - tudom, hogy a testkontrollal nem fér össze, de hát who cares -, ezért abból készítem, ha nyersen nagyon savanyú, akkor vízben kiáztatom. Egyébként nyers fejeskáposztából is elkészíthető, ha a leveleket a könnyebb kezelhetőség miatt előbb leforrázzuk (sőt, olyat is hallottam, hogy csak a levelek savanyítottak, az aprója reszelt friss káposzta).

Hozzávalók:

Töltelékhez:

- 15 dkg rizs (10 percig előfőzve)

- 15 dkg árpa (10 percig előfőzve - nyugodtan lehet a rizzsel együtt)

- 2 rúd gabonakolbász (közérti - a füstölt íz miatt)

- 15 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtán por alakban

- 4-5 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 1 nagyobb fej vöröshagyma apróra kockázva

- 4 teáskanál (tk) só

- 3 tk bors

- 4 tk pirospaprika

- 3 tk őrölt kömény

- 3 tk őrölt babérlevél

És még:

- 1 1/2 kiló savanyú káposzta

- 1 nagyobb fej savanyított káposzta (1 kiló felett)

- 3 dl olaj

- 10 egész babérlevél

- pirospaprika

Opcionálisan:

- házi kolbász szejtánból

- szejtánszeletek

A töltelék hozzávalóit jó alaposan összekeverjük, én kézzel is át szoktam gyúrni, hogy a kolbász is szétmorzsolódjon. Melegítsünk vizet (nagyjából 3-4 dl) és óvatosan öntsük a masszához, miközben keverjük folyamatosan. Akkor jó, ha már nincs benne száraz por (szejtán), de viszonylag sűrű, jól formázható a massza. (Nekem most pont úgy sikerült, hogy éppen annyi volt a töltelék, amennyi kellett a levelekhez, de ha marad, akkor gombócok formájában is beletehetjük vagy magában is lefagyaszthatjuk).

Egy jó nagy fazék aljára öntöm az olaj felét, majd az aprókáposzta harmadát elosztom rajta és kicsit megszórom pirospaprikával. Elkezdem megtölteni a leveleket a töltelékkel; a vastag szárukat v alakban kivágom és a külső, nagyobb leveleket kettévágom, mert nem szeretem az öklömnyi töltelékeket. Ezután egy adag masszát ráhelyezek az egyik végére, kicsit ráhajtom, a két szélét aláhajtom és feltekerem. Szép szorosan feltöltök velük egy sort - nem kell félni, nem esnek szét, egymást is megtartják és készre főzve a töltelék is megszilárdul. Ha megvan egy teljes sor, akkor az aprókáposzta második harmadát is rátesszük. Rászórjuk az egész babérleveleket és megint picit megszórjuk pirospaprikával. Ide lehet egy réteget szejtánszeletekből és/vagy házi szejtánkolbászból is tenni, csak hogy ne legyen olyan fakó az összhang

Követekezik a másik sor töltelék, lassan elérkezünk a kisebb levelekhez, ezeket már vagy ne vágjuk ketté, vagy csinálhatunk picike kis töltelékeket is (nem tudom pontosan, mekkora a fazekam, de nekem ebből a mennyiségből pont két réteg töltelék jön ki és a fazék is teljesen teli lesz - szerencsére főzés közben kicsit összeesik). A fedőréteg a maradék aprókáposzta, megint kis pirospaprikával megszórva, majd ráöntjük a maradék olajat és 2-3 dl vizet.

Kis lángon, lefedve főzzük, akár órákon át - mivel egyik hozzávaló sem igényel túl hosszú főzési időt, tulajdonképpen egy óra is elég, de ha ráérünk és tovább főzzük, attól csak jobban összeérnek az ízek. Én a bűnözés tetőfokaként tejföllel és kenyérrel szoktam enni…: )

Katáé a dicsőség, az eredeti receptet lásd itt; tegnap olvastam el, de máris muszáj volt kipróbálnom. A bolti gabonakolbászokkal ugyanis több problémám is van; az ízük még egész jó, de az állaguk miatt maximum töltelékekbe vagy paprikás krumpliba, levesekbe szoktam belemorzsolni, enyhe füstölt ízük miatt vagy sűrítési célzattal. Az árukról pedig ne is beszéljünk; persze ehhez lassan hozzászokhatunk, hogy a vega és bio alapanyagok árai az aranyéval versenyeznek néha.

Mivel 5 dkg tofut nem tudtam felhajtani, rögtön kétszeres mennyiséggel dolgoztam, biztos voltam benne, hogy megéri kipróbálni. Nagyon fellelkesített, hogy már nyersen is valóban kolbászszerű íze volt és az állaga is tetszett. Én annyit módosítottam rajta, hogy a köménymagot kötelező jelleggel használtam, az egész és egy kis darált változatot is; valamint tettem bele vöröshagymakrémet és egy kicsivel több fokhagymát. Készítettem vékony, közepesen vastag és egy nagyjából 8 centis átmérőjűt is (ezt kicsit tovább sütöttem) - ez utóbbi lesz a vastagkolbász Hagytam őket kihűlni és tényleg csodásan szeletelhető, nem esik szét!
Legközelebb csípős pirospaprikát fogok használni (most nem volt itthon), mivel még nem vega koromban rajongtam a pokol szalámiért

A lecsóra igaz a mondás: ahány ház, annyi féle. Sokan úgy tartják, hogy a zöldségeken kívül nem is kell bele semmi más, vagyis eleve vegetáriánus étel. Mi gyermekkoromban mindig húsfélékkel rendesen felturbózva készítettük el, így én is néhány tartalmasabb vega variációt szeretnék bemutatni. Az alább megadott mennyiségekből egy szép nagy adag lesz, azonban maradékot még sosem kellett kidobnom

- klasszikus: gabonakolbásszal, szójavirslivel és tojással

- gombás-rizses

- burgonyás-cukkínis

Hozzávalók (alaprecept):

- 6 szem paradicsom

- 1 1/2 kg paprika

- 3 nagy fej hagyma

- 4 evőkanál olaj

- só, bors, pirospaprika, cukor

- esetleg 1 erőspaprika

Először daraboljuk fel a paprikákat, ha teszünk bele, akkor az erőset is - én általában centis csíkokra szoktam vágni. A hagymát kockákra vágjuk, hozzáadjuk az olajhoz és megdinszteljük (én a lecsót wokban szoktam készíteni, már csak a mennyisége miatt is, de az íze is jobb, ha öntöttvas edényben főzzük). Félrehúzzuk a tűzről, beletesszük a pirospaprikát és a negyedekbe vágott paradicsomokat. Kevés vizet adunk hozzá, nehogy odakapjon, majd beletesszük a paprikát is. Sózzuk, borsozzuk és kevés cukrot is adunk hozzá. (Tudom, most sokan felhödülnek, hogy az meg minek, de nem arról van szó, hogy édesre cukrozzuk, hanem éppen csak annyira, hogy ne legyen savanyú. Só és cukor megfelelő arányával lehet eltalálni azt az ízletes, egyáltalán nem édes ízt, ami szerintem a lecsó sajátja). Nagyjából 20 perc múlva készen is van az alaplecsónk, ami már ebben a formában is nagyon finom. A továbbiakban ezzel az alappal dolgozhatunk tovább.

Klasszikus:

- 1 szál gabonakolbász

- 1 csomag szójavirsli

- 7-8 db tojás

Az alaplecsóhoz hozzáadjuk a karikákra vágott szójavirslit, belemorzsoljuk a gabonakolbászt és hozzáadjuk a felvert tojásokat. Addig keverjük és főzzük, amíg a tojások meg nem szilárdulnak.

Gombás-rizses lecsó:

- 50 dkg gomba

- 30 dkg rizs

Ennél a változatnál a megpucolt és felszeletelt gombát a paprikával együtt adjuk az alaprecepthez. A rizst kevés olajon futtassuk meg, majd öntsük fel vízzel és főzzük puhára. Keverjük a lecsóhoz. (Azért nem ajánlom a rizst a lecsóval együtt főzni, mert igen különböző az egyes fajták főzési ideje. Ha nem jól számoljuk ki, hogy mennyi vizet vesz fel főzés közben, akkor nagyon vizes lehet a lecsónk. Egyszerűbb és biztosabb külön megfőzni és utána belekeverni, rövid állás után így is át fogja venni a lecsó ízét).

Cukkínis-burgonyás lecsó:

- 3 kisebb cukkíni

- 5-6 szem főtt burgonya

A cukkíniknek levágjuk mindkét végét és kb. 1 centis karikákra vágjuk őket. A paprikával egyidőben adjuk a lecsóhoz. A főtt krumplit megpucoljuk és szintén karikákra vágjuk; a rizshez hasonlóan csak a már kész lecsóhoz keverjük hozzá.