Vegablog.net

Nem vega barátnőm szerint “isteni”…bár semmi különöset nem tettem, csupán az általam régóta használt gulyásreceptben a húst szejtánra cseréltem.
Hozzávalók:

- 5 szelet szejtán kockára vágva

- 1 1/2 kiló burgonya (megpucolva, kockára vágva)

- 2 nagyobb szál sárgarépa

- 3 nagy fej vöröshagyma, apróra kockázva

- 1 szál fehérrépa

- 5 evőkanál olívaolaj

- 2 evőkanál pirospaprika

- 2 evőkanál zakuszka (vagy friss 1-1 paradicsom-paprika csíkokra vágva)

- só, bors, kömény

Az olajban megdinsztelem a kockára vágott hagymát, majd félrehúzom a tűzről. Beleteszem a pirospaprikát, majd a megtisztított, karikára vágott répákat, a zakuszkát és a szejtánt, és tovább pirítom (gyakran kevergessük, ha nagyon ég, egy pici vizet tehetünk alá). Körülbelül 10 perc múlva hozzáadhatjuk a burgonyát és öntsük fel annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Adjuk hozzá a sót, borsot és köményt ízlés szerint. Kis lángon főzzük, amíg a burgonya meg nem puhul vagy akár egy kicsit tovább is. Tehetünk bele házi csipetkét is, bár így is elég laktató. Én erőspaprikával tálalom.

Nem kívántam a tojást, viszont a nokedlit igen; gondoltam kicsit megreformálom. Így a nokedli zöldes lett és savanykásabb ízt kapott, amit a mártás kukoricától édes és sajttól pikáns íze érdekesen egészít ki.

Hozzávalók:

A nokedlihez:

- 2 tojás

- 50 dkg liszt (én világos rozslisztet használtam)

- 1/2 csomag fagyasztott sóskakrém

- langyos víz, só, őrölt szerecsendió

A sajtmártáshoz:

- 1 nagy kukoricakonzerv

- 15 dkg durvára reszelt eidami jellegű sajt

A két tojást, a felengedett sóskakrémet a fűszerekkel, a liszttel és annyi langyos vízzel összedolgozom, hogy közepesen híg tésztát kapjak. Forró olajos vízbe szaggatom őket és gyakori keverés (ne ragadjon le) és felügyelet (nehogy kifusson) mellett 5-6 percig főzöm. Ezután leszűröm, hideg vízzel leöblítem és félreteszem.

A kukoricát levével együtt (nem írok reklámot, de tartósítószer-menteset használok) + 1dl vízzel egy lábosba öntöm és felforralom. Hozzáadom a reszelt sajtot és kis lángon folyamatosan keverve olvadásig főzöm.

Az alábbi recept megint az időhiányos háziasszony kínjából született; mivel egyébként is sok szejtánt eszünk, általában hétvégén egy nagyobb adagot elkészítek (egy-másfél zacskónyi porból), hiszen a hűtőben alufóliába csomagolva akár egy hétig is eláll. A sietős estéken pedig előveszek néhány szeletet és gyorsan próbálok valami vacsorát összedobni belőle.

Hozzávalók:

- 6 szelet szejtán

- 40 dkg mexikói zöldségkeverék

- 1 kis fej apróra vágott hagyma

- 1 kis doboz tejfel

- 3 evőkanál olaj

- só, bors, pirospaprika, tárkony, pici liszt

A szejtánszeleteket csíkokra vágom és az olajon megpirítom. Hozzáadom a hagymát és üvegesre párolom. A tűzről félrehúzva megszórom egy kis pirospaprikával, felöntöm 2 dl vízzel és hozzáadom a zöldségkeveréket is. Sózom-borsozom. Amikor a zöldség puhára főtt, a kevés lissztel elkevert tejföllel besűrítem és megszórom tárkonnyal. Főtt rizzsel vagy akár kenyérrel is finom.

Eddig a fényképezőgépemben lapultak a további képek, ezért is volt kissé hiányérzetem ezzel a bejegyzésemmel kapcsolatban: szóval most lehull az alufólia! : )

Sokáig a kaprot sem nagyon szerettem, aztán először juhsajtos gombatöltelékben kedveltem meg, mostanában pedig többször is kapormártást készítettem - talán azért, mert közel lakunk a Kapor utcához Bár csak én szeretem, de annyira egyszerű és gyors, hogy magamnak is megcsinálom, általában olyankor, ha marad a szejtánból hozzá.

Hozzávalók:

- 2 nagy csomag kapor

- 5 evőkanál olívaolaj

- 3 evőkanál liszt

- 1 kis pohár tejföl

- csipetnyi cukor, só

Az olajon megpirítom a lisztet, majd hozzáadom az apróra vágott kaprot. Állandó keverés mellett vízzel felöntöm (kb fél liter), cukrozom és sózom. Amint felforrt, félrehúzom a gázról és belekeverem a tejfölt. Aki savanyúbban szereti, tehet bele egy pici ecetet is, nekem a tejföl épp elég pikáns ízt adott neki.

Knédlivel (recept hamarosan) és hirtelensült szejtánszelettel ettem, mert tudok élni

Nagyon vágytam a grillezett zöldségek ízére, de sokszor elég macerás dolog begyújtani a sütőt (aminél különben sem olyan a végeredmény), a mikróban grillezést pedig több okból sem szeretem. Mit tesz ilyenkor egy okos háziasszony? Kikunyerál a párjától egy grillező szerkezetet (azért írom ilyen körülményesen, mert sütőnek nem mondanám). Még szerencse, hogy különböző finom falatok beígérése után rögtön lelkesen egyetértett az ötlettel (mint tudjuk, szinte minden út a hasukon át vezet ;))

Konkrét recept nincs, én fogtam az otthon lévő zöldségeket (cukkini, sajt, paprika, gomba, fokhagyma és paradicsom), feldaraboltam őket, kevés grillfűszerrel megszórtam és pár perc múlva már vacsorázhattunk is. Azóta már szójavirslivel is kipróbáltuk, az is finom lett. (A paradicsom nem volt jó ötlet, vagy csak túl puha volt, mindenesetre nagyon szétesett).

Sajnos utána már nem nézett ki olyan szépen a grill, de szerencsére elég könnyen tisztítható:

Aki azt hitte a múltkor, hogy viccelek a vega májas hurkával, az bizony tévedett!

Nos, a mennyiséget picit elszámítottam, naná hogy nem kevés lett…hanem hat szál vastag hurka! Viszont a felét rögtön be is dobtam a fagyasztóba, a maradék hárommal pedig egy kis főtt krumpli és torma segítségével hamar elbántunk ; ) Én úgy vagyok vele, hogy inkább egyszer megcsinálom és aztán milyen jó lesz később előkapni a másik adagot, de aki nem ipari méretekben gondolkodik, az felezze meg a hozzávalókat - affene, pont páratlan : ) - , persze a mennyiségre értettem.

Hozzávalók:

A hurkához:

- 15 dkg rizs (10 percre előfőzve)

- 15 dkg árpa (ez is, lehet együtt)

- 1/2 csomag füstölt tofu (nagyon apró kockákra vágva)

- 2 doboz Pate Vegetal növényi májkrém (erről majd írok még külön)

- 10 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtánpor

- 1 nagyobb fej vöröshagyma (apróra kockázva)

- 4 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 2 tk só

- 2 tk őrölt bors

- 2 tk pirospaprika

- 1/2 dl olaj

- rengeteg morzsolt majoranna (de tényleg, szerintem úgy 5 evőkanálnyi)

A sütéshez:

- 1/2 üveg vegetáriánus “sült zsír” (Vegabond)

- 2 nagy fej hagyma

- 1 fej fokhagyma

A fentieket jó alaposan összekeverjük, majd annyi forralt vizet adagolunk hozzá (2-3 dl), hogy fasírtszerű masszát kapjunk. Osszuk hat felé és egy-egy alufólia darabon formázzuk hurkaszerűvé. Szorosan tekerjük fel, két végén csavarjuk meg (ez a technika is Katától van), én ezután még kicsit ívbe is görbítettem őket.

Tegyük a becsomagolt hurkákat egy serpenyőbe és öntsünk alájuk vizet (nagyjából a derekukig érjen). Kis lángon főzzük 10 percig mindkét oldalukat. Vegyük ki őket a vízből és hagyjuk kihűlni (amikor már nem égeti össze a kezünket), vetkőztessük le őket az alufóliából, majd költöztessük át hurkáinkat egy tepsibe, karikázzuk mellé a hagymát és a fokhagyma-gerezdeket, tegyük hozzá a vegetáriánus sült zsírt és 2 dl vizet. Közepesen nagy lángon süssük 20 percig, félidőben megforgatva és néha a szaftjával meglocsolgatva.

Mivel az éjszakák már meglehetősen hidegek, gondoltam itt az ideje valami “emberesebb” ételt készíteni. A töltött káposzta leginkább a karácsonyi időszakkal kapcsolódott eddig össze, de idén ez másképp lesz. Elég időigényes elkészíteni, viszont ha egyszer rászánjuk magunkat, akkor később jó dolgunk lesz: mivel ebből az ételből nem lehet kis mennyiséget csinálni, pár nap után mindig jut egy-két adag a fagyasztóba is, csak hogy előre lefedjem az évvégi munkahelyi hajsza időszakának egy részét is, amikor feltehetően megint nem lesz túl sok időm főzőcskézni.

Én szeretem a savanyú káposztát - tudom, hogy a testkontrollal nem fér össze, de hát who cares -, ezért abból készítem, ha nyersen nagyon savanyú, akkor vízben kiáztatom. Egyébként nyers fejeskáposztából is elkészíthető, ha a leveleket a könnyebb kezelhetőség miatt előbb leforrázzuk (sőt, olyat is hallottam, hogy csak a levelek savanyítottak, az aprója reszelt friss káposzta).

Hozzávalók:

Töltelékhez:

- 15 dkg rizs (10 percig előfőzve)

- 15 dkg árpa (10 percig előfőzve - nyugodtan lehet a rizzsel együtt)

- 2 rúd gabonakolbász (közérti - a füstölt íz miatt)

- 15 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtán por alakban

- 4-5 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 1 nagyobb fej vöröshagyma apróra kockázva

- 4 teáskanál (tk) só

- 3 tk bors

- 4 tk pirospaprika

- 3 tk őrölt kömény

- 3 tk őrölt babérlevél

És még:

- 1 1/2 kiló savanyú káposzta

- 1 nagyobb fej savanyított káposzta (1 kiló felett)

- 3 dl olaj

- 10 egész babérlevél

- pirospaprika

Opcionálisan:

- házi kolbász szejtánból

- szejtánszeletek

A töltelék hozzávalóit jó alaposan összekeverjük, én kézzel is át szoktam gyúrni, hogy a kolbász is szétmorzsolódjon. Melegítsünk vizet (nagyjából 3-4 dl) és óvatosan öntsük a masszához, miközben keverjük folyamatosan. Akkor jó, ha már nincs benne száraz por (szejtán), de viszonylag sűrű, jól formázható a massza. (Nekem most pont úgy sikerült, hogy éppen annyi volt a töltelék, amennyi kellett a levelekhez, de ha marad, akkor gombócok formájában is beletehetjük vagy magában is lefagyaszthatjuk).

Egy jó nagy fazék aljára öntöm az olaj felét, majd az aprókáposzta harmadát elosztom rajta és kicsit megszórom pirospaprikával. Elkezdem megtölteni a leveleket a töltelékkel; a vastag szárukat v alakban kivágom és a külső, nagyobb leveleket kettévágom, mert nem szeretem az öklömnyi töltelékeket. Ezután egy adag masszát ráhelyezek az egyik végére, kicsit ráhajtom, a két szélét aláhajtom és feltekerem. Szép szorosan feltöltök velük egy sort - nem kell félni, nem esnek szét, egymást is megtartják és készre főzve a töltelék is megszilárdul. Ha megvan egy teljes sor, akkor az aprókáposzta második harmadát is rátesszük. Rászórjuk az egész babérleveleket és megint picit megszórjuk pirospaprikával. Ide lehet egy réteget szejtánszeletekből és/vagy házi szejtánkolbászból is tenni, csak hogy ne legyen olyan fakó az összhang

Követekezik a másik sor töltelék, lassan elérkezünk a kisebb levelekhez, ezeket már vagy ne vágjuk ketté, vagy csinálhatunk picike kis töltelékeket is (nem tudom pontosan, mekkora a fazekam, de nekem ebből a mennyiségből pont két réteg töltelék jön ki és a fazék is teljesen teli lesz - szerencsére főzés közben kicsit összeesik). A fedőréteg a maradék aprókáposzta, megint kis pirospaprikával megszórva, majd ráöntjük a maradék olajat és 2-3 dl vizet.

Kis lángon, lefedve főzzük, akár órákon át - mivel egyik hozzávaló sem igényel túl hosszú főzési időt, tulajdonképpen egy óra is elég, de ha ráérünk és tovább főzzük, attól csak jobban összeérnek az ízek. Én a bűnözés tetőfokaként tejföllel és kenyérrel szoktam enni…: )

Mostanában ez az egyik kedvencünk - nem tudok annyit csinálni belőle, hogy 2 nap alatt ne fogyna el. Azért lett Erdészné módra a neve, mert van benne gomba, másrészt szerintem én találtam ki (legalábbis még nem találkoztam vele máshol), márpedig engem így hívnak Nagyon egyszerű mind a hozzávalók, mind elkészítés tekintetében, a végeredmény mégis egy különlegesen finom étel lesz.

Hozzávalók:

- 6 szelet konyhakész szejtán (elkészítését lásd a korábbi bejegyzésben)

- 2 kiló burgonya

- 1 nagy pohár tejföl (vagy ennek megfelelő mennyiségű növényi tejszín)

- 450 g-os gomba (üveges vagy konzerv)

- 8 evőkanál olívaolajolaj

- liszt, só, bors

A szejtánszeleteket borsos lisztbe forgatjuk és a felforrósított olívaolajon hirtelen pirosra sütjük mindkét oldalukat (vigyázzunk, hogy ne égjen oda, inkább többször forgassuk meg).

A burgonyát meghámozzuk és egy nagy tűzálló tálba karikázzuk, kissé megsózzuk. A tejföl felét elmázoljuk a tetején. Beborítjuk a gombával, megborsozzuk, majd erre rákenjük a maradék tejfölt. A kisütött szejtánszeleteket centis csíkokra vágjuk és rátesszük a gombára, a sütésből megmaradt olajat pedig ráönjük a tetejére. Közepesen meleg sütőben 40-60 percig sütjük lefedve. Kovászos uborkával isteni!

A lecsóra igaz a mondás: ahány ház, annyi féle. Sokan úgy tartják, hogy a zöldségeken kívül nem is kell bele semmi más, vagyis eleve vegetáriánus étel. Mi gyermekkoromban mindig húsfélékkel rendesen felturbózva készítettük el, így én is néhány tartalmasabb vega variációt szeretnék bemutatni. Az alább megadott mennyiségekből egy szép nagy adag lesz, azonban maradékot még sosem kellett kidobnom

- klasszikus: gabonakolbásszal, szójavirslivel és tojással

- gombás-rizses

- burgonyás-cukkínis

Hozzávalók (alaprecept):

- 6 szem paradicsom

- 1 1/2 kg paprika

- 3 nagy fej hagyma

- 4 evőkanál olaj

- só, bors, pirospaprika, cukor

- esetleg 1 erőspaprika

Először daraboljuk fel a paprikákat, ha teszünk bele, akkor az erőset is - én általában centis csíkokra szoktam vágni. A hagymát kockákra vágjuk, hozzáadjuk az olajhoz és megdinszteljük (én a lecsót wokban szoktam készíteni, már csak a mennyisége miatt is, de az íze is jobb, ha öntöttvas edényben főzzük). Félrehúzzuk a tűzről, beletesszük a pirospaprikát és a negyedekbe vágott paradicsomokat. Kevés vizet adunk hozzá, nehogy odakapjon, majd beletesszük a paprikát is. Sózzuk, borsozzuk és kevés cukrot is adunk hozzá. (Tudom, most sokan felhödülnek, hogy az meg minek, de nem arról van szó, hogy édesre cukrozzuk, hanem éppen csak annyira, hogy ne legyen savanyú. Só és cukor megfelelő arányával lehet eltalálni azt az ízletes, egyáltalán nem édes ízt, ami szerintem a lecsó sajátja). Nagyjából 20 perc múlva készen is van az alaplecsónk, ami már ebben a formában is nagyon finom. A továbbiakban ezzel az alappal dolgozhatunk tovább.

Klasszikus:

- 1 szál gabonakolbász

- 1 csomag szójavirsli

- 7-8 db tojás

Az alaplecsóhoz hozzáadjuk a karikákra vágott szójavirslit, belemorzsoljuk a gabonakolbászt és hozzáadjuk a felvert tojásokat. Addig keverjük és főzzük, amíg a tojások meg nem szilárdulnak.

Gombás-rizses lecsó:

- 50 dkg gomba

- 30 dkg rizs

Ennél a változatnál a megpucolt és felszeletelt gombát a paprikával együtt adjuk az alaprecepthez. A rizst kevés olajon futtassuk meg, majd öntsük fel vízzel és főzzük puhára. Keverjük a lecsóhoz. (Azért nem ajánlom a rizst a lecsóval együtt főzni, mert igen különböző az egyes fajták főzési ideje. Ha nem jól számoljuk ki, hogy mennyi vizet vesz fel főzés közben, akkor nagyon vizes lehet a lecsónk. Egyszerűbb és biztosabb külön megfőzni és utána belekeverni, rövid állás után így is át fogja venni a lecsó ízét).

Cukkínis-burgonyás lecsó:

- 3 kisebb cukkíni

- 5-6 szem főtt burgonya

A cukkíniknek levágjuk mindkét végét és kb. 1 centis karikákra vágjuk őket. A paprikával egyidőben adjuk a lecsóhoz. A főtt krumplit megpucoljuk és szintén karikákra vágjuk; a rizshez hasonlóan csak a már kész lecsóhoz keverjük hozzá.