Vegablog.net

“Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: “Ha blogolsz, hiszel a “proximitásban” a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”

Katától  kaptam és különösen örülök neki; nem titok, hogy tavaly nyáron hónapokig elhanyagoltam a blogomat és éppen az ő kedves szavai adtak lendületet a folytatáshoz. Nem tudom, megköszöntem-e már neki, de ha eddig nem, akkor most Vagyis először neki adnám vissza ezt az ölelést.

És akiknek továbbadnám: imádott Piroskámnak (included Füleske), Meskének, Siccikének, Dulminának, Szerának, Írisznek, Fruttinak (és Marcipánnak), Morzsókának, Briginek és a Vajaspánkó csapatnak (így Írisz kétszer is kap).

(háttérben a vasalódeszka, mikro és mosógép )

(ünnepi teríték)

(romantikus-gyertyafényes, vakuval)

(angyalkák, szarvasok és egyebek)

(last-minute desszert)

Bajban vagyok a karácsonyi menüvel: nagyjából tudom, mit fogok készíteni (a főétel egyik része még kissé ködös, de majd kialakul) - viszont két okból sem írom ide:

1. Legfőképpen a férjemnek szeretnék meglepetést szerezni, és bár eléggé elfoglalt mostanában, azért néha ide-idekukkant, szóval nem rontom el a meglepetést.

2. Egy részük soha nem próbált-kísérletezős, ezért nem szívesen tenném fel őket addig, amíg el nem készítettem. Ugyanis ki tudja előre, mi lesz belőlük?! Na meg nyilvánvalóan fényképet sem tudok addig prezentálni…majd ünnep után megosztom, ha sikerült.

3 . Szóval be kell érnetek néhány süti recepttel, igyekszem nagyon, bár megint betemetett a munka és egyéb sürgős tennivalók; mindig bízom benne, hogy ünnepek előtt sikerül egy pár lazítós, ráhangolódós napot eltöltenem, de a gyakorlat erre sajnos még minden évben rácáfolt.

4. Viszont a Mikulás idén nagyon bőkezű volt (gondolom a késését akarta így jóvátenni ), úgyhogy hamarosan leírom kalandjaimat új “családtagjainkkal”, a gyümölcs-centrifugával és a kenyérsütő géppel.

Mostanában új fejlécen is gondolkodom- a megvalósításra majd kedves páromat kell rávenni-, több ötletem is van, mindenesetre rengeteg fotót csináltam mostanában, kedvenceim közé tartoznak az alábbiak.

Itt vagyok…korábban túl nagyképűnek éreztem volna bejelenteni, hogy szünet következik (nem is terveztem ilyen hosszúra), ehhez képest pont az utóbbi hetekben kaptam jóleső visszajelzéseket Tőletek…tulajdonképpen erre ment ki az egész

A szünet fő oka a prózai időhiány volt és honnan máshonnan tudna az ember lánya lecsípni, mint a hobbijából. Azért az anyagot közben is szorgalmasan gyűjtöttem, nevéhez méltón szeretném majd egy kicsit az oldalt jobban blogszerűvé tenni (talán elmegyünk kicsit más, de kapcsolódó témák felé is) és rengeteg új ötletem van. Valamint megoldódott a képek minősége is (ami engem eddig picit zavart), ugyanis a korábbiak telefonnal készültek (még van pár ilyen talonban is); tegnap viszont kaptam egy jó kis gépet, már csak az ételfotózás rejtelmeit kell kitapasztalni, szóval remélem szebbek is leszünk.

Receptet most nem írok, mert éppen diétás italporomat iszogatom vacsora helyett és úgy érzem, nem tenne nekem jót…

Sétálgatós kirakatnézegetés közben tetszett meg nekünk, itthon kicsit utánaolvasgattam, mire is jó, aztán végül születésnapi ajándékként került hozzánk tavaly tavasszal. Azóta hazánkban is kitört a lúgosítás-őrület (a cikk megjelent a TermészetGyógyász Magazin 2008. januári számában).

Ezért úgy döntöttem, hogy mi is búzafű-levet fogunk inni reggelente. Maga a préselő szerkezet leginkább egy darálóhoz hasonlít, de mégsem az, ebből is következett tévedésem, hogy várakozásommal ellentétben nem a csőrös végén jön ki a folyadék, hanem a tekerő alatti részen (így jár az, aki nem olvassa el a használati útmutatót és ezért azt hiszi, hogy rossz a tömítés). Egyébként ami ilyen módon lecsöpög vagy kifolyik, azt minél hamarabb érdemes letörölni, mert haragoszöldre színez mindent. A kifacsart levet rögtön ajánlatos elfogyasztani, mert levegővel érintkezve egyre rosszabb lesz az íze. A napi adaghoz fokozatosan szoktassuk magunkat hozzá, egy kiskanálnyiról maximum napi egy evőkanálig emelhető. Fogyasztása éhgyomorra ajánlott és utána még fél óráig ne együnk-igyunk, hogy hatását kellőképpen kifejthesse. A búzafű titkáról bővebben itt olvashattok.

A prés maga nagyon praktikus kis gépezet egyébként, gyorsan össze-és szétszerelhető és mivel műanyag részekből áll, forró vízzel elöblíthető. Búzafüvet vásárolhatunk készen bioboltokban is, de ha van egy kis időnk és kísérletező kedvünk, akkor otthon is termeszthetjük. Nem kell hozzá más, csak egy műanyag balkonláda, fűmag és forgács. A forgácsot föld helyett használjuk - olcsóbb és praktikusabb is-, töltsük meg vele a ládát és locsoljuk meg alaposan. Szórjuk a tetejére a magokat és naponta locsoljuk meg (arra figyeljünk, hogy a forgács állandóan nedves legyen). 2-3 nap múlva már elkezdenek növekedni a kis fűszálak, egy hét múlva pedig kezdhetjük is a préselést. Egy ládányi adag kb. 2 hétig elegendő, a visszavágott szálak még egyszer megnőnek, ezután azonban kimerülnek és a forgács is elkezd dohosodni, ekkor dobjuk ki és kezdjük ez egészet elölről. És nem árt, ha a háziállatokat nem engeditek közel, mert különben úgy jártok, mint én: