Virtuális ölelés

“Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: “Ha blogolsz, hiszel a “proximitásban” a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”
Katától kaptam és különösen örülök neki; nem titok, hogy tavaly nyáron hónapokig elhanyagoltam a blogomat és éppen az ő kedves szavai adtak lendületet a folytatáshoz. Nem tudom, megköszöntem-e már neki, de ha eddig nem, akkor most
Vagyis először neki adnám vissza ezt az ölelést.
És akiknek továbbadnám: imádott Piroskámnak (included Füleske), Meskének, Siccikének, Dulminának, Szerának, Írisznek, Fruttinak (és Marcipánnak), Morzsókának, Briginek és a Vajaspánkó csapatnak (így Írisz kétszer is kap).
2009. január 26., hétfő, 20:48
Köszönöm szépen az ölelést. Ha meglátogatsz olvashatod…teljes szívemből viszonzom is:).
2009. január 22., csütörtök, 14:58
Most már tudod
2009. január 22., csütörtök, 14:46
Hát, ez igazán klassz! Nem is tudtam, hogy ennyire inspiráló volt anno a kommentem, meg az érdeklődésem, de tök jó, hogy újra írod :o) Szívesen ;o))
2009. január 22., csütörtök, 14:28
Köszi, ideért
2009. január 22., csütörtök, 13:31
Nagyon köszönjük,és a sok fincsi receptet is!ggfgfjfvghhgjkbh (ezt Marcipán küldte:)És még puszit is dobott,reméljük elér Téged!