Vegablog.net

Szeretnék eldicsekedni, hogy előbb-utóbb (5 év…) a kitartó munka meghozza gyümölcsét, tegnap hivatalosan is kineveztek osztályvezetővé (még ha beosztottam nincs is, amit nem bánok, sőt!), valamint hétfőn lesz az 1. házassági évfordulónk (jó, tudom, még nagyon gyerekcipőben járunk, viszont a statisztikák szerint ez már valami). Szóval ez a két esemény már elegendő ahhoz, hogy hétfőn este étteremben ünnepeljünk. Ismerünk néhány helyet, jobbat-közepeset, kifőzdeszerűt-elegánsat, de ha van valami ötletetek, hogy hová mehetnénk, akkor nagyon örülnék, ha megírnátok. Nem garantálom, hogy most az ajánlott helyre megyünk, de legalább legyen miből válogatnunk

Másrészt még olyan buta kérdésem van, hogy mit szokás ilyenkor venni a másiknak? Mármint én mit adjak a férjemnek? Valami olyan rítuson gondolkodom, amiből lehetne minden évben majd plusz egyet De mi lehetne az?

(Apukám barátnőjének az ötletét, hogy minden évben együnk eggyel több gombóc fagyit, kizártam a versenyből).

“Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: “Ha blogolsz, hiszel a “proximitásban” a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”

Katától  kaptam és különösen örülök neki; nem titok, hogy tavaly nyáron hónapokig elhanyagoltam a blogomat és éppen az ő kedves szavai adtak lendületet a folytatáshoz. Nem tudom, megköszöntem-e már neki, de ha eddig nem, akkor most Vagyis először neki adnám vissza ezt az ölelést.

És akiknek továbbadnám: imádott Piroskámnak (included Füleske), Meskének, Siccikének, Dulminának, Szerának, Írisznek, Fruttinak (és Marcipánnak), Morzsókának, Briginek és a Vajaspánkó csapatnak (így Írisz kétszer is kap).

Megint egy olyan étel, aminél nem vagyok tökéletesen elégedett a végeredménnyel; de a próbálkozással ez is vele jár. Egyszerűen nem tudok lemondani a paprikába töltötteken túl a magányosan úszkáló gombóckákról, de ezúttal naiv dolog volt azt hinni, hogy majd a szejtán összetartja. Az is igaz, hogy nem teljesen estek szét, na meg előnye is volt, mert így nem kellett külön besűrítenem a paradicsomlevet.

Másrészt tudom, hogy a töltött paprika nyári étel, de nem akartam addig várni vele; érdekes egybeesés, hogy Apukám barátnőjével - akivel pár naponta mindig megbeszéljük, hogy ki mit főz - egyszerre mondtuk, hogy “de megennénk”.

Hozzávalók:

- 5 db tv paprika (sokáig nem tudtam, mit jelent a tv rövidítés és “télvégi”-re tippeltem )

- 2 db 200 gr-os sűrített paradicsomkonzerv

- 1/2 l paradicsomlé

- só, bors, barna cukor

A töltelékhez:

- 1 csomag (200 g) szójagranulátum

- 15 dkg barna rizs

- 10 dkg árpa

- 1 fej vöröshagyma

- 4 gerezd fokhagyma

- 15 dkg szejtánpor

- pirospaprika, só, bors, őrölt kömény, őrölt babérlevél

Először is elkészítettem a tölteléket: a hagymát apró kockákra vágtam, a fokhagymát áttörtem és a szejtán kivételével mindent összekevertem. Ráöntöttem kb. 1/2 l meleg vizet, átkevertem és pár percig hagytam állni, hogy a szója megduzzadjon. Ezután elkezdtem hozzáadagolni a szejtánport, miközben folyamatosan kevertem. Még egy kis vizet öntöttem hozzá és addig adtam hozzá a szejtánport, amíg formázható állagú lett.

A paprikáknak kivágtam a csumáját és a nagyobb ereket és megtöltöttem őket a fenti keverékkel (amelyik hosszú és vékony volt, ott a fakanál nyelével is besegítettem). A megtöltött paprikákat a fazék aljára tettem, (figyelem, ezt ne csináljátok utánam ),  a maradék töltelékből gombócokat gyúrtam és ezt is beletettem. Ráöntöttem a paradicsomlevet, beletettem a sűrített paradicsomot és öntöttem hozzá még annyi vizet, hogy ellepje a gombócokat. Sóztam, borsoztam és közepes lángon, fedő alatt főzni kezdtem (ha nem hallgattatok rám és nektek is vannak benne gombócok, akkor gyakrabban meg kell keverni, nehogy leégjen az alja). Kb fél óra múlva megkóstoltam és tettem bele egy kis barnacukrot, mert nagyon savanyú volt. Összesen nagyjából egy-másfél órát lehet főzni, persze ez a paprikák és a gombócok nagyságától függ.

Ez megint nem annyira recept, mint inkább ötlet, ugyanis a kész Uncle Ben’s szószt használom hozzá. Az a helyzet, hogy sokféle finom mártást tudok én is készíteni a legkülönfélébb hozzávalókból, pontosan ilyet azonban nem, és mivel annyira imádom az ízét (érdekes módon a többi nekem a felejthető kategória), hogy néha megveszem. Az összetevők tekintetében sem lehet rá panasz, ami ellene szól, az talán az ára lehet, de hát nem mindennap kell ilyet enni

Húspótló nélkül, csak rizzsel is finom, de az utóbbi időben ezt is szejtánnal készítem.

Hozzávalók:

- 5 szelet konyhakész szejtán

- 2 evőkanál olívaolaj

- 2 üveg Uncle Ben’s szecsuáni mártás

- só, bors

A szejtánt csíkokra vágom, sózom-borsozom és az olajon megpirítom. Hozzáöntöm a mártást és kb 5 perc alatt, kevergetve összeforralom. Főtt rizzsel tálalom.

“Na ennek meg aztán végképp semmi köze a gasztronómiához”, gondolhatjátok, de nincs igazatok, mert van kapcsolódási pont. Jelen esetben ugyanis akinek a hosszú éveken át szeretettel összegyűjtött és rendbehozott rádióiról szó van, az nem más, mint az Apukám! Büszkén jelentem be, hogy első kiállítása ma kezdődött és 2009. január 30-ig munkaidőben megtekinthető a Krisztina körút 55. szám alatti Telekom Központ aulájában. Akit élőben is érdekelnek egy letűnt világ gyönyörű kincsei, azt szeretettel látjuk!

Nem procosságból, de voltam orvosnál is egy egészségközpontban - mivel kedvezményes bérletet vásároltam náluk és ebben egy konzultáció is benne foglaltatott. Gondoltam ártani nem használ, hátha megtudok valami újat. Az étkezésemre rábólintott a doktor néni (aki max annyi idős lehetett, mint én), egyébként a diéta és méregtelenítés segítésére az alábbiakat tanácsolta:

“Az anamnézis alapján a következők javasoltak:

- salaktalanításra:

- napi 2-2,5 liter folyadék: gyógyteák, hígított gyümölcslé, ásványvíz (tudom, hogy keveset iszom, de most nagyon igyekszem)

- Notox tea: 1 l/nap - 1 hónapig (2 bögrével kezdtem, tegnap és ma már megvolt a napi 1 liter)

- Búzafűlé - folyamatosan (rám akartak sózni valami méregdrága kapszulát, pedig van a présem ugye…csak mecarás minden reggel, meg az íze sem túl jó. ezt még meglátom)

- L - carnitin 1000 1×1 - 3 hónapig (szedem)

- (Infra) szauna heti 1x, váltott zuhany naponta (szauna az edzőteremben, a napi váltott zuhany pedig garantált, mert a cirkónk nem ad elég meleg vizet, szóval fél perc után elkezd hűlni…)

- Heti 3×1 óra rendszeres nem megterhelő és örömteli mozgás (nem tudom, mire gondolt, nekem az a nem megterhelő, ha nem kell mozogni )
- Emésztés támogatására

- 5 KHT (kolon hidro terápia), utána: Symbioflor cseppek és Protexin 2×1 - 2 hónapig (egy alkalmon vagyok túl, majd ha lement mind az 5, utána szedem őket)

- Egyéb

- Javasolt vizsgálatok: vércsepp-analízis” (na ilyet nem szeretnék, legalábbis egyenlőre - ha meg már lefogytam, akkor utólag minek?!)

Akit bővebben érdekel a kolon hidro terápia (különös tekintettel magára a kezelésre/élményre), az keressen meg emailben, itt nem szívesen részletezném, végülis ez mégiscsak egy gasztroblog

vagyis egyfajta rakott burgonya. Nagy előnye a hagyományos változattal szemben, hogy nem kell előtte külön megfőzni a hozzávalókat, ezért gyorsabb és egyszerűbb elkészíteni (én például az egyben főtt krumpli pucolásánál mindig szétégetem a kezemet, mert nem tudom kivárni, hogy kihűljön…). Szinte bármilyen, vékonyra vágható zöldséget (pl: sárgarépát, cukkinit, gombát) lehet a krumplisorok közé rakosgatni. Én azért használtam póréhagymát és paradicsomot, mert éppen ezek voltak itthon. És mivel volt két csomag lejárathoz közeli tofum is (melyeket megint chilis olajban sütöttem meg), a gratin ezúttal inkább köretként funkcionált, de önálló ételként is megállja a helyét.

Hozzávalók:

- 1 evőkanál olívaolaj

- 50 dkg burgonya (óvatos becslés, a sütőtálunk nagyságától függ)

- 1/2 szár kisebb póréhagyma

- 6 szem koktélparadicsom

- néhány friss rozmaringlevél

- snidling

- 300 ml főzőtejszín

- 10 dkg trappista sajt

- 9 fűszersó (vagy 1 zöldségleveskocka)

A krumplit megpucoltam és nagyon vékony (2-3 mm) szeletekre vágtam. A sütőformát kikentem az olajjal, majd beletettem egy réteg burgonyát úgy, hogy a szeletek némileg fedjék egymást. Ezután a szintén vékonyra karikázott póréhagyma következett, újabb sor krumpli, majd a koktélparadicsom-karikák és végül a fedőréteg a maradék burgonyából. Megszórtam az apróra vágott rozmaringgal és snidlinggel és ráöntöttem a fűszersóval elkevert tejszínt. A tetejére tettem a vékony sajtszeleteket, majd alufóliával letakarva közepes lángon sütöttem úgy 40 percen át, utána pedig már fedetlenül további 20 percig.

“Koldus és királyfi” páros - persze megint az történt, hogy körülnéztem a hűtőben és találtam fél zacskó reszelt káposztát (amit salátához vettem, de maradt belőle bőven), egy érett avokádót és cékla is volt itthon - ezekkel kellett kezdenem valamit. Előbbinek nem gondolom, hogy bárki is ne ismerné a receptjét (bár én igyekeztem a klasszikus hozzávalókat egészségesebbre cserélni), az utóbbit viszont - bár kis túlzás salátának nevezni - a pillanat ihlette; persze két ilyen isteni zöldség együtt is csak finom lehet.

Káposztás tészta (avagy cvekedli):

Hozzávalók:

- 250 gramm teljes kiőrlésű bio tönköly fodros nagykocka-tészta

- 30 dkg reszelt fehér káposzta

- 1 kis fej vöröshagyma

- 2 evőkanál olívaolaj

- 1 evőkanál barnacukor

- só, bors

A tésztát forró vízben 10 perc alatt megfőztem, majd leszűrtem. A hagymát nagyon apró kockákra vágtam és a reszelt káposztával együtt elkezdtem megpirítani az olajon. Amikor már kissé barnás volt, picit megsóztam, megborsoztam és hozzáadtam a cukrot is (ami karamellizálódik és ettől nagyon finom lesz). Jó alaposan megpirítottam, azután hozzákevertem a kifőtt tésztát is és nagy lángon együtt is pirítottam még őket. Ízlés dolga, hogy ki mennyire “odakapva”, ropogósan  szereti, mi nagyon

Céklasaláta:

Hozzávalók:

- 3 kis cékla

- 1/2 avokádó

A céklákat megpucoltam, durva lukú reszelőn lereszeltem. Az avokádó héját lehúztam, magját kivettem és a húsát kisebb kockákra vágtam. Összekevertem a kettőt és készen is van A cékla kiváló méregtelenítő, az avokádó pedig fűszeres-vaj jellegével feldobja az ízét. Olívaolajból vagy balzsamecetből készíthetünk hozzá öntetet is, én most nem kívántam.

Erről a levesről mindig Sopron és a főiskola jut eszembe - ott ettem először és aztán éveken át ilyen levest. Idővel annyira hiányozni kezdett, hogy itthon is megpróbálkoztam vele és közben rájöttem, hogy nem kell túlbonyolítani (pl. tejszínnel), mert a maga egyszerűségében a legfinomabb.

Hozzávalók:

- 10 gerezd fokhagyma

- 3 evőkanál olívaolaj

- 8 dkg liszt

- 2 zöldségkocka

- 1/2 l tej

- 7 dl víz

- pirospaprika, só, bors

A megpucolt fokhagymagerezdek közül hatot nyomjunk át a célszerszámon és az olívaolajon kissé pirítsuk meg (de ne égessük oda, mert keserű lesz!). Vegyük le a lángról, adjunk hozzá egy kevés pirospaprikát (leginkább csak a színe miatt, hogy ne legyen olyan fakó) és a lisztet. Óvatosan kezdjünk vizet adagolni hozzá és keverjük csomómentesre, majd tegyük vissza a lángra. Öntsük fel a vízzel és a tejjel, adjuk hozzá a leveskockákat. Állandó kevergetés mellett forraljuk fel (nagyon könnyen leég!) és főzzük kb. 5 percig, amíg a kockák felolvadnak. A maradék 4 gerezd fokhagymát is törjük át és adjuk hozzá. Sózzuk-borsozzuk ízlés szerint.

Variáció: akik hozzám hasonlóan hard-core fokhagymaimádók, azok talán még több gerezdet is hozzáadnak a végén (én is :)). Viszont ha valaki nem szereti ennyire intenzíven az ízét, annak tegyünk bele inkább egy kis reszelt sajtot a plusz fokhagyma helyett.

Egyébként mindkét változatot kis reszelt sajttal, zsemlekockával és apróra vágott snidlinggel szoktam “díszíteni”.

Nem hamis pizzának, hanem egyszerűen szélesmetéltnek indult - amivel nem számoltam, az a teljes kiőrlésű tönkölytészta állaga. Hiába csak 5 percig főztem és tettem hozzá pici olajat is, menet közben úgy döntöttem, hogy tesz egy kirándulást a sütőben is.

Hozzávalók:

- 25 dkg teljes kiőrlésű, bio tönköly szélesmetélt

- 1 evőkanál olívaolaj

- 1 üveg laskagomba (úgy 15 dkg lehetett maga a gomba)

- 1/2 szál póréhagyma

- 300 ml főzőtejszín vagy növényi tejszín

- 2 evőkanál chilis-fokhagymás olívaolaj

- fél friss chilipaprika (nekem még ennyi maradt itthon)

- 10 dkg füstölt sajt

- só, bors, vargányagombás fűszersó

A tésztát bő vízben, egy kis kanál olívaolajjal 5 perc alatt megfőztem és leszűrtem. A chilis-fokhagymás olívaolajon a felkarikázott póréhagymát és a laskagombát üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a tejszínt és a chilikarikákat. Sóztam-borsoztam.

A tésztát egy kerek sütőformába tettem, megszórtam vargányagombás fűszersóval és ráöntöttem a tejszínes öntetet. A tetejére még egy kis chilli (az sosem árthat ) és a kis kockákra darabolt füstölt sajt került.

Középmeleg sütőben 20 percet sült, majd a végén nagy lángon még 10 percet pirult. És amiért hamis pizza lett: a tészta összeállt és ahogy kihűlt, a pizzához hasonlóan lehetett szeletelni is. Ja és gyorsan elfogy